Hőseink úgy döntöttek, hogy miután meghallgatták Lord General Haddon Victris kiselőadását a frontról, Aidan McDouglas Könyvtáros segítségére sietnek, aki azt kérte tőlük, hogy nézzenek körül a Sarn Quintus bolygó egyházi főméltóságai között nyomozzanak, ugyanis a bolygóra veszély leselkedik: a Könyvtáros megfigyelései arra engednek következtetni, hogy egy igen ősi xeno faj fog fölébredni álmából a bolygón és ennek valahogy köze van a főpapsghoz.
Akolitusaink (Lek és Regia kivételével, akik hátramaradtak a Severus Roxxan által rájuk hagyott űrhajón) tehát felkerekedtek és (egy kisebb incidens után Hack-kel és egy könnygázgránáttal) beszéltek a következő egyházfiakkal:
Pontifex Urba Darrien Piotr, aki hatalmas szódásszifon szemüveget visel és sokat olvas, ami sötét befolyásoltsághoz vezethet. Ezen kívül a többi magas rangú pap utálja alacsony származása miatt.
P. U. Ossian Casmirre, aki egy tenyérbemászó görcs és mindenki utálja. Nagyon régi családból származik, ami sötét befolyásoltsághoz vezethet. Őseinek talán köze van a több száz évvel ezelőtti főpap öngyilkosságához (saját vérével felírta az oltárra, hogy VÉGZET majd kiugrott az ablakon).
P. U. Tristan Victrus, aki rengeteget eszik, ami szív és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet. Nagyon lelkesen vadássza az eretnekeket.
P. Mundi Patronius Livingstonne, aki nagyon öreg és szenilis, ami halálhoz vezethet. A rossz nyelvek azt rebesgetik, hogy nem csupán a megfiatalító kezeléseknek köszönhetően ért el ilyen magas kort. Állítólag nagyon paranoid (bár erre utaló jelet hőseink nem láttak).
Hierophant Aphesius Yorke, aki általában az ide tartó zarándokkat védelmezi és korábban dolgozott az Inkvizíciónak, ami tápossághoz vezethet. Felajálotta segítségét. Különös ismertető jele a koponyájára szerelt adamantium védőlap.
Confessor Haddon Cornelius, aki leginkább hosszú beszédeiről híres, ami a közönség elalvásához vezethet. Egy régebbi hitvitában alul maradt Kennoch Wintre püspökkel, ami miatt kellőképp mérges is a viszony. Haddont a nép általában jobban szereti, mint Wintre-t, mivel az előbbi beszédei általában csak három és fél órásak, míg az utóbbié átlag négy órát ölelnek fel. Néhány nap múlva a bolygó felszabadításának évfordulóján ő fog beszédet mondani.
Miután hőseink mindenkivel beszéltek úgy döntöttek, hogy megnézik a város melletti mocsarat (ami anno egy tó volt), ahol furcsa fényeket lehetett látni az elmúlt hetekben. éjszaka mentek ki mocsárjáróval és védőfelszereléssel és Hack a mcsár közepén egy monolitszerű kő tetején egy zöld valamit vett észre, de a csapatot megtámadta egy csapat igen nagy méretű és igen agresszív mocsári gyík, így kénytelenek voltak visszavonulni erősítésért és gyógyításért.
Második rész:
Még több gyík! Könnygáz! Vízalatti mentőakció! Bálványok! Rítusok! Idegenek!
Miután hőseink erősítés gyanánt magukhoz vették Regiát (Lek a hajón maradt, hogy legyen kit hibáztatni ha lezuhan vagy valami) a csapat megindult vissz a mocsárba. Ezúttal az volt a terv, hogy aknákat szórnak ki, melyekkel felrobbanthatják a mocsári gyíkok nagy részét. A terv részben be is vált (eltekintve a kisebb malőröktől, mint például amikor Regia egy Flash Bang-gel kiütöttel a csapat egy részét a pszichikus visszacsapás pedig kidobta néhányukat a csónakból), ám egy különösen nagy gyík sikeresen alájuk úszott és megpróbálta felborítani őket. Ez másodszorra sikerült is. Max Stark nehéz szívvel regiát hagyta úszni (hirtelenjében csak két mentőövet tudott kidobni), akit a gyík el is kapott. A helyzeten nem segített, hogy egyrészt a Flash Bang nem volt túl hatékony, másrészt Hack egy könnygáz gránáttal hajította meg a fürdőzőket, amire a krokodil azzal válaszolt, hogy lemerült a mélybe. Miután a mocsárjárón maradtak kimenekültek a könnygáz hatósugarából egy kötelet kötöttek Maxre (mert neki újabban már nincs szüksége olyan alantas dolgkra, mint a légzés) és elindult a halált megvető mentőakció a mocsár mélyén. Szerencsére Regia elszakadt a hüllőtől és végső elkeseredésében minden erejét beleadta a Flash Bang-be, ami azzal járt, hogy Max végre be tudta tájlni, illetve hogy egy rövid időre egyszerűen eltűnt. Szerencsére a gyík nem szenvedett vashiányban, ezért a techpap biztonságban volt, amíg Regia újra meg nem jelent. Ekkor Hack és Thaddeus teljes erejükből húzni kezdték őket és szerencsére sikerült elkerülni a hatalmas gyík állkapcsait. Miután mindenki a mocsárjárón volt, hőseink össztüzet zúdítottak a gyíkra, lepörkölve az egyik hátsó lábát.
Ezután akolitusainknak zseniális ötlete támadt: szereznek egy helyben lebegni képes reülőt és azzal mennek ki a szigetre. A repülőt szerencséjükre Aphesius Yorke biztosította. Kiérve egy hatalmas menhir tetején találtak egy mocsári gyík alakú szobrot, melybe a Warpban két energianyaláb érkezett be, az egyik a Hive-ból, a másik a bolygó holdjáról, és úgy tűnt, a két energianyaláb verseng egymással. A csapat a jó öreg lézervágó segítségével sikeresen kiemelte a szobrot, majd felküldte a hajóra, hogy az ott lévők vigyázzanak rá (és próbáljanak meg mindent kideríteni róla). Ezután a csapat egyik fele információk után kutatott, a másik pedig megpróbálta a titokzatos energinyalábot követni a Hive-ban. Az energia a főtemplom egyik 8 a helyiek szerint átkozott) szárnyába vitt, ahol a katakombákban hőseink egy relytélyes rítust űző papokba botlottak. Rövid magyarázat után kiderült, hogy ez Bokrug (a mocsárban valaha élt xeno civilizáció vízigyík-istene) megvetésének rítusa, amelyet már évszázadok óta gyakorolnak titokban az itteni papok. Ezután hőseink elküldték a hajójukat, hogy küldjön le egy leszálló űrgárdista csapatot a holdra (a másik energianyaláb eredőjéhez). Az expedíció egy furcsa, idegen várost talált, melyben lefagyasztott xenók ezrei voltak elhelyezve. Az akolitusok parancsára sikerült ötöt kimenteni mielőtt a riasztórendszer bekapcsolt volna, amikor is visszavonultak majd az egész helyet szétlőtték az űrből.